Tények és tévhitek az új rendeletmódosítással kapcsolatban

 

makro-sobachi-lapy-lapki

 

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása értelmében 2016. január 1-jétől tilos ebet tartósan kikötve tartani.

 

De mit is jelent ez a pontosan? Sok álhír kering ezzel kapcsolatban az interneten és a szóbeszédben egyaránt. Állatvédő szervezetként bárcsak azt írhatnánk, hogy többé Magyarországon nem lesz több láncon tartott kutya. De ez a rendelet nem ezt fogalmazza meg. A rendeletmódosítás kulcsszava a ’tartósan’. Tartósan tilos a kutyákat kikötve tartani. Az, hogy mit jelent ez, nincs meghatározva. Napi 5 perc? Fél óra? Heti fél óra…? Hogy lehet ezt ellenőrizni? Ha egy tartósan láncra vert kutyán próbálna valaki segíteni, a gazda azt mondhatja, hogy tegnap szabadon volt… Ezt a kérdést azért fontos tisztázni, mert érkeznek a hírek, hogy ismét a kutyák azok, akiken csattan ez a változás. A büntetéstől való félelmükben a gazdák leadják őket a már túlzsúfolt menhelyeken illetve gyepmesteri telepeken, ahol más megoldás híján altatásokra kerül sor. Ilyen negatív hullám volt a chipelés bevezetése is a kutyák számára. Pedig a felelős állattartáshoz hozzátartoznak ezek a magától értetődő apró változások, melyek az ebek jólétét próbálnák meg segíteni.

Ennek a rendeletmódosításnak az a célja, hogy senki ne kezdjen kutya tartásába, ha nincsenek meg a megfelelő, az állat és a lakókörnyezet jogos igényeit is kielégítő feltételek.

 

Nagyon fontos tudni, hogy nem követ el bűncselekményt az, aki vét a vonatkozó rendelet előírásai ellen, hiszen ezek alapvetően nem a Btk.-ba ütköző cselekedetek!

Ha valóban az állat kíméletét nem biztosító módon, tartósan láncon tartott kutyán szeretne valaki segíteni, akkor nem a rendőrséget, hanem a jegyzőt illetve a hatósági állategészségügyi szolgálatot kell értesítenie. A kivizsgálást követően elsősorban a hibák, hiányosságok javítására kötelezhető az állat gazdája, ennek meg nem történte esetén kiszabható állatvédelmi bírság, melynek alapösszege 15.000 Ft. Ez az összeg minősített esetekben – jogszabályban meghatározott mértékben – szorzókkal növelhető.

A jogalkotó az állattartás szabályozásában bekövetkező fontos változást nem egyik pillanatról a másikra kívánta bevezetni, hiszen már eddig is tilos volt kistestű, azaz 20 kiló alatti ebet 4 méternél, közepes méretűt (20­-40 kilóig) 6 méternél, nagytestűt pedig 8 méternél rövidebb lánccal tartósan kikötni, valamint 10, 15, illetve 20 négyzetméternél kisebb területen huzamosabb ideig tartani.

 

Magyarországon sajnos még mindig erősen él a köztudatban az a gondolat, hogy az udvarba kutya ‘kell’. Ezek az állatok túl sok esetben lánc végére kerülnek, ha ‘csak’ afféle élő jelzőrendszer gyanánt tartják őket. Pedig a kutyák jóval többek ennél. De ezt csak azok az emberek tudják, akik hagyják, hogy közel kerüljön szívükhöz egy négylábú társ. Reményeink szerint egyre több ember ismeri fel, hogy a kutyát csak akkor érdemes tartani, ha meg tudjuk számára adni azokat a körülményeket, melyben boldog lehet. S akkor, ezek a rendeletek csak formalitások lesznek, hiszen egy felelős gazda valóban csak szükség esetén köti láncra kutyáját.

 – tls –

Szólj hozzá!

hozzászólás