Az ivartalanításról – Hajdúszoboszlói Kutyabarátok Egyesület
[:hu]
Utcáinkon sajnos mindennapos a kóbor kutyák látványa. Étlen-szomjan, télen fagyoskodva róják a kilométereket, teljesen reménytelenül.
Végül a legszerencsésebbeket megszánja valaki, s befogadja, de ez ritka eset. Gyakoribb, hogy sintértelepre kerülnek, ahol hely hiányában altatásra kerülhet sor, vagy esetleg menhelyekre, ahol sok esetben esélyük sincs arra, hogy valaha eljöjjön értük egy nagybetűs GAZDI. Sajnos sok alomnyi kiskutyával is találkozunk, akiket kitesznek az erdőszélre, út mellé, sorsukra hagyva őket.
Mit lehet tenni, hogy ez másképp legyen?
Ausztriában, Németországban, Angliában vagy Amerikában például nincs kóbor kutya probléma. Hogy lehet ez? Úgy, hogy náluk az ivartalanítás teljesen megszokott, bevett szokás, mely hozzátartozik a felelős állattartáshoz.
Ellenben az ivartalanítás nálunk még mindig vitatéma az állattartók körében. „Mért kellene ivartalanítani?” „És milyen korban?” „Meg fog változni utána és mennyiben kedvencünk?” „Fosszuk meg szegény állatot a szaporodás lehetőségétől?” „Vinném én, de az ivartalanítás drága…” „De hát fialnia kell minden szuka kutyának legalább egyszer életében, nem…?” (Semmiképpen sem!)
Az ivartalanítással Te is hozzájárulhatsz a kóbor, sorsukra hagyott vagy elaltatott állatok számának csökkenéséhez!
Már önmagában ez a tény is elegendő ok a műtétre, de emellett számos ok szól az ivartalanítás mellett. A természetben falkában élő kutyafajtáknál nem minden egyed szaporodik, csak az alfahím és nőstény. Csak az ő kiváltságuk az utódnemzés, tehát a legtöbb állat soha nem kerül abba a pozicióba, hogy utódokat hozzon létre. De ez nem jelent számukra semmilyen lelki problémát, ahogy a társállatainknak sem. A kutyák a fajfenntartás miatt párzanak, nem örömszerzés miatt. Nem érzik kevesebbnek attól magukat, ha ivartalanítják őket. Nem szenvednek személyiségzavarban, mert elvesztették nemzőképességüket. A nőstény kutyák csupán néhány hétig gondoskodnak a kiskutyákról, amíg azok csatlakoznak a falkához. A kan kutyák sem tetszelegnek az apaszerepben. A kölykeiket fel sem ismerik.
Az ivartalanítás előnyei
A kutya személyiségét alapvetően a környezete és a gének határozzák meg, nem a hormonok. Tehát nem fog megváltozni a műtétet követően kutyánk viselkedése.
Mi változik mégis?
- Az ivartalanított kutyák kevésbé éreznek késztetést a szökésre és a falka feletti dominancia gyakorlására, vagy a terület megjelölésére.
- Kevésbé szökősek és kisebb az esélye, hogy más kutyákkal összeverekedjenek. Sokan emiatt döntenek a műtét mellett.
- A nőstény kutyákat nem kínozzák hormonális változások, melyek megváltoztatják viselkedését és nem vonzzák be epekedő kanok tömegét.
- Hosszabb, egészségesebb élet várható az ivartalanított nőstényeknél. Az első tüzelés előtti műtét segít megelőzni a méhfertőzéseket és az emlőrák kialakulását.
- A kan kutyáknál csökkenti a prosztatamegbetegedések és a hererák veszélyét.
Fontos tisztázni, hogy tévhit, miszerint a műtétet követően elhíznak az állatok. A kevés mozgás és a túletetés okozhat elhízást, nem az ivartalanítás!
Mikor ivartalanítsunk?
Kutyák esetében 6-9 hónapos kort tartják az ivartalanítás ideális időpontjának. Mindenképpen érdemes még az első tüzelés előtt elvégeztetni a műtétet, az egészségre gyakorolt jótékony hatásai miatt. Érdemes állatorvossal konzultálni a műtét előtt a megfelelő időpontról.
Sokba kerül?
Nos, az ivartalanítás műtéti költsége sokkal alacsonyabb, mint amennyibe egyetlen (!!!) alom kölyök felnevelése kerül. A hosszú távon megtérülő egészségmegőrzést már ne is említsük. Sokan úgy gondolják, hogy az állatorvosok csak pénzt akarnak szerezni, azért javasolják az ivartalanítást. Ez is tévhit, hiszen gondoljunk csak bele. A műtét során felhasználásra kerülő altatót és a műtéthez szükséges eszközöket biztosítani kell, melynek ára van. Ennek költségét és a munkadíjat kéri az állatorvos. De hosszabb távon így is a pénztárcája ellen dolgozik, hiszen az ellés, a kölykök vakcinázása, chippelése illetve egyéb egészségügyi problémák az anyakutyával vagy a kölykökkel kapcsolatban több bevételt hozna számára.
Ha sokalljuk a műtét árát, számoljunk egy kicsit! Ha összeadjuk a szökések miatti kerítésjavítások árát, vagy a kanok távoltartására szolgáló eszközök költségét, a verekedésből adódó sérülések ellátásának költségét, az idősebb kori, nemzőszervi betegségek kezelésének költségét, rá kell jönnünk, hogy az ivartalanítással még spórolunk is!
Sokan nehezen fogadják el az ivartalanítást a műtétek miatti saját érzelmeik miatt. Attól tartanak, hogy meg fogja viselni az állatot, vagy utána sokáig fog lábadozni, és ’mégiscsak egy műtét’. Megnyugtatásképpen: az altató és fájdalomcsillapító hatása miatt bódultak a műtétet követően. A műtét után 1-2 nappal ugyanolyan viselkedése lesz a kutyusnak, mint előtte.
„Nem szabad beavatkoznunk a természet rendjébe.” Valóban így lenne?
Ez már akkor megtörtént, amikor háziasítottuk a kutyákat és a számukra természetes közegből kivontuk őket. A túlszaporodott kutyapopuláció éhező, kóborló egyedeiért is MI (a társadalom tagjai) vagyunk felelősek.
Végül egy tény:
Évenként kétszeri kölykezéssel, alkalmanként négytagú alommal számolva, valamint feltételezve azt, hogy egyenlő arányban születnek nőstények és hímek, az utódokat sem ivartalanítják és ők is ugyanolyan ütemben szaporodnak tovább, egyetlen nem ivartalanított kutya szülőpárnak 10 év alatt kevés híján 20 millió utóda születhet!
Ez a mi felelősségünk!
Ivartalaníts!
[:
